SANG UN KANG

Korea

1997. augusztus 29.

Négy bagatell: „Lassú tétel nélkül”

A darab négy tételbe szerveződik, ahogy a címe is mondja: “Lassú tétel nélkül“. Már a kottát olvasva is jócskán tetten érhető rajta a jazz hatása. Az egyes tételeknek önálló címük van:“Talán etüd, talán nem”, “Juj, ujjtörő!”, “Gőzöm sincs, mi legyen a címe” és “Fúga”. Az első tétel egy jobb és bal kézre írt etüd, amely további három részre oszlik, a kétkezes kezdés után a második szakasz a jobb kézé, a harmadik a balé. A második tétel a toccaták jegyeit viseli magán, és voltaképpen tükörszimmetrikus. Mikor a tétel a közepéhez ér, gyakorlatilag az első része következik újra – csak épp visszafelé. A harmadik tétel szerkezetét matematikai műveletsorok segítségével alakítottam ki: a hangmagasság növelése permutációval, arány-számítás alapján váltakozó poliritmia és a hangmagasság számtani haladvány szerinti csökkentése. A negyedik tétel a B-A-C-H kezdőhangokon alapuló fúga.