Bartók Világverseny

Jules Matton

Franciaország

1988. március 1.

 

Homage to Bartók

 

"Ezzel a darabommal Bartók Béla zenéje előtt kívánok tisztelegni. Hegedűszólóval kezdődik, amely üres-húron játszott D-hangok felett egy ismétlődő, ám ritmikailag folyamatosan változó motívumot vezet be.  A zongora hármashangzatok sorozatával lép be: gisz-moll, D-dúr, F-dúr, Cisz-dúr, Esz-dúr és a-moll. Az ismétlődő motívum ezután átvándorol a hegedűről a zongorára az ötödik akkordnál, és a hegedű egy hosszan elnyúló dallamba kezd. Ezt követi egy homofon lassú szakasz, amely egyre összetettebbé válik, míg végül visszatér az ismétlődő motívum, amely ugyanazokkal a hármashangzatokkal végződik, mint amiket az elején hallhattunk. A gyors kóda után a darab halkan zárul: a zongora a magas regiszterekben, a hegedű pedig üres G és D húrokon. A művem sok mindenben különbözik Bartók zenéjétől. Felismerhetőek azonban bizonyos hasonlóságok: tritónuszokból álló harmóniák, nagyon világos kontrasztok a hármashangzatok és az intenzív kromatika között, kanyargó dallamok, és egyfajta fájdalmas és titokzatos távolságtartás a felhasznált anyaggal szemben."

 

A Juilliardon végzett Jules Mattont John Corigliano választotta ki, aki felfigyelt tanítványa „figyelemre méltó tehetségére és kifogástalan kompozíciós technikájára”. Jules Matton számos díjat kapott eddigi munkásságáért: a Marcel Bleustein-Blanchet Alapítvány díjazottja (2010), az Institut Catholique de Paris ösztöndíjasa, ahol 2013-ban filozófiából szerzett alapdiplomát, a Banque Populaire Alapítvány ösztöndíjasa (2015), valamint az Île-de-Créations zeneszerzésverseny (2017) és a Grand Prix Lycéen des Compositeurs (2019) közönségdíjasa.

Jules Matton zeneszerzőként dolgozott már Jodie Devos-szal, Bruno Philippe-pel, Thomas Dunforddal, Anastasia Kobekinával, Kotaro Fukumával, Justin Taylorral, Paul Meyerrel, Frank Braley-vel, valamint olyan együttesekkel, mint a Chapelle Harmonique, az Orchestre National d'Île-de-France és az Orchestre National de Lyon. 2017 őszén a Théâtre Impérial de Compiègne rezidens zeneszerzőjévé nevezték ki. Itt mutatták be Odüsszeia című első operáját 2018 áprilisában. A bemutatót követően a Fondamenta kiadó gondozásában megjelent első kamarazenei albuma Jeanne Crousaud, Guillaume Vincent, Yan Levionnois, Pierre Génisson és a Debussy Quartet közreműködésével. Az album a Classica magazin „Choc” díját kapta. 2019-ben Jules Matton az Auvers-sur-Oise Opus 39 Fesztivál, majd az Orchestre de Picardie rezidens zeneszerzője lett 2020–2021-re. Második albuma 2022 decemberében jelenik meg a NoMadMusic kiadó gondozásában, az Orchestre de Picardie-val együttműködésben.

Jules Matton édesapja Charles Matton festő, szobrász és filmrendező. Műveinek kiadója az Éditions Billaudot.