Rolla János
Hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító tagja és koncertmestere. 1957 és 1962 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Zipernovszky Mária növendéke volt, 1969-ben Kovács Dénes tanítványaként szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
1969-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén III. díjat nyert. 1967-től 1974-ig tagja volt a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának. A világ koncerttermeiben elsősorban kamaramuzsikusként vált híressé, partnerei között szerepelt Maurice André, Jean-Pierre Rampal, Alexander Schneider, Henryk Szeryng és Vásáry Tamás. Még zeneakadémiai hallgatóként, növendéktársaival megalapította a Liszt Ferenc Kamarazenekart, melynek koncertmestere lett, melynek1963-tól koncertmestere, 1979-től visszavonulásáig művészeti vezetője volt.
Hanglemezkészítő tevékenységét az együttes már a hatvanas években elkezdte, ennek a munkának egyik első jelentős állomása a János-passió felvétele Lehel György vezényletével. A hetvenes évek közepén kezdődtek a Liszt Ferenc Kamarazenekar nagy külföldi sikerei: Amerikában 1975-ben, Japánban 1979-ben, Ausztráliában 1982-ben koncerteztek először. A 80-as évektől már sikereket arattak a világ legfontosabb fesztiváljain. Ez idő tájt alakult ki róla az a kép, mely ma is érvényes: a kamarazenekar a professzionista igényesség mintaképe. Repertoárja Monteverditől a kortárs kompozíciókig a zeneirodalom valamennyi jelentős korszakára kiterjed. Az együttessel olyan világsztárok játszottak együtt, mint Maurice André, Martha Argerich, Fischer Annie, Pierre Fournier, Frankl Péter, Heinz Holliger, Kocsis Zoltán, Yehudi Menuhin, Shlomo Mintz, Igor Ojsztrah, Murray Perahia, Ránki Dezső, Szvjatoszlav Richter, Jean-Pierre Rampal, Msztyiszlav Rosztropovics, Schiff András, Isaac Stern, Henryk Szeryng, Vásáry Tamás és Thomas Zehetmair. A kamarazenekar hanglemezei ekkor már több cégnél készülnek: a Hungaroton mellett az Erato, a Teldec, az EMI, a Quintana és a CBS–Sony Classical jelenteti meg az együttes felvételeit.
Rolla János művészetét 1981-ben Érdemes Művész, 1985-ben Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el, 1985-ben Kossuth-díjat kapott. A francia kormány 1991-ben a művészetek kategóriában a Becsületrend Lovagja címmel, 1994-ben Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 1996 augusztusa óta Sárospatak díszpolgára. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2006 januárjában a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját, 2015-ben pedig a Weiner Leó-díjat vehette át. 2011 novembere óta a Hazám-díj tulajdonosa, melyet a XXI. Század Társaság értékőrző és értékteremtő életművek elismeréséül ad.
A Zempléni Művészeti Napok alapítója. 2008-tól három éven át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékének vezetője. 2010-től a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője.