Koreai zeneszerző nyerte az idei Bartók Világversenyt

A műveket a Zeneakadémia Solti termében rendezett díjkiosztó gálakoncerten mutatták be 2024. november 23-án, amelyen Balog József zongoraművész, a zsűri tagja a helyezést elért művek mellett Bartók-darabokat is játszott.

Az Editio Musica különdíját Lee Hanuri és Papp Mátyás nyerte: a kiadó megjelenteti szerzeményüket, amelyek emellett bekerülnek a 2025-ös, zongoristáknak meghirdetendő Bartók Világverseny repertoárjába.

Kim Shin megkapta a magyarországi Sonus alapítvány különdíját, amely részvételi lehetőséget jelent a FOCUS on You elnevezésű mentorprogramban, a Papageno médiacsomagját pedig Papp Mátyás vehette át, aki a Zeneakadémián Bella Máté növendéke.

A nemzetközi zsűri ezen kívül elismerő oklevélben részesítette a spanyol José González Granero, a koreai Geonwook Park, valamint a kínai Ji Zekun és Wu Qingye zeneszerzőket.

A rangos testület elnöke az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, Thomas Adès brit komponista volt, aki vonzódik a magyar kultúrához, és örömmel elfogadta a szervező Zeneakadémia felkérését a 2018-as forduló után immár másodjára.

A zsűri tagja volt még két külföldi kiválóság, Augusta Read Thomas amerikai és Shinuh Lee koreai zeneszerző, magyar részről pedig Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia rektorhelyettese és Balog József Liszt-díjas zongoraművész.

A Bartók Világverseny hatéves ciklusokban valósul meg 2017 óta a magyar kormány támogatásával, és Bartók életművének legjellemzőbb vonulataira: a zongorára, a hegedűre és a kamarazenére, valamint a zeneszerzésre épül. A hangszeres versenyek közötti páros években komponisták indulhatnak, a díjazott művek bekerülnek a következő év kötelező repertoárjára.

A 2024-es zeneszerzőversenyre 37 országból 155 pályamű érkezett, ezek közül választott ki 16továbbjutót az előzsűri: Fekete Gyula mellett Bella Máté, Kecskés D. Balázs és Tornyai Péter zeneszerzők, valamint Kis Péter zongoraművész, mindnyájan a Zeneakadémia oktatói. A 155 pályaművet 148 fő adta be, közülük 25 nő és 123 férfi, a legfiatalabb pedig 10 éves. A legtöbben Koreából, Kínából és Oroszországból jelentkeztek. Egy pályázó több munkát is beadhatott, így hárman indultak két-két kompozícióval, egyvalaki pedig néggyel. A nemzetközi zsűri elé került 16 mű közül a legtöbb, 6 szerzemény Koreából érkezett, három Kínából, kettő Oroszországból, egy-egy pedig Spanyolországból, az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Magyarországról.

Fekete Gyula szerint számos, hangszertechnikailag kiválóan megírt darab érkezett, amelyek ugyanakkor eltérő stílusúak, többféle komponálási technikával. A verseny zeneszerzői fordulójának művészeti vezetője rámutatott: a jelentkezők nagy száma és széles köre is azt bizonyítja, hogy a Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségének tagságát is elnyert megmérettetés magas rangú, nemzetközileg is ismert és elismert esemény.

A mindössze 18 éves Lee Hanuri a Vertigineux (Szédülő) című kompozíciójáról műismertetőjében úgy fogalmaz: „azért választottam a Vertigineux (Szédülő) szót a főnév helyett, mert túl sok Vertigo (Szédülés) című mű van már. Ebben a kompozícióban a „Vertigineux” különböző formákban és perspektívákban jelenik meg. Alapfogalomként a kompozíció általános hangulatára utalhat, míg részfogalomként hat hangjegy mintázatának és ismétlődésének aktusát jelentheti.”

Az 1994-ben született Kim Shin a Toccata című darabjáról a következőket írta: „gyors tempójával, lendületes ritmusaival, széles hangterjedelmével és a dinamika drámai változásaival professzionális szintű virtuozitást igényel a zongoristáktól. A mű alkalmat ad az előadónak arra, hogy a 3 hangú téma (F, A, H) és annak variációi által megmutathassa magas fokú zenei tudását és képességeit. Kompozíciós szempontból makroszkópikus szemszögből közelíti meg a háromtagú formát, ugyanakkor az utolsó rész változatosabb és erőteljesebb, mint az első. Ehhez képest a középső olyan drámaian különböző zenei gesztusokat vonultat fel, mint a lassú tempó, a lágyabb billentés és a bonyolultabb szólamvezetés. Ugyanakkor ez a rész is szoros kapcsolatot mutat a darab főtémájával, mivel polifonikus imitációkat tartalmaz, amelyek kizárólag a fent említett három hangból állnak.”

A 23 esztendős Papp Mátyás a Kirakós című alkotásáról így fogalmaz: „ötletét egy kirakós játék ihlette: az a gondolat, hogy egy egyszerű, sok apró, hasonló elemből álló képet nemcsak hagyományos módon lehet kirakni, hanem az elemek összekeverésével az eredeti motívumokból egy izgalmas, de kevésbé konkrét, érdekes textúrájú mintázatot lehet létrehozni. Az eredményül kapott kép ezerféle formát ölthet, az eredeti kissé torzított változatától kezdve a még felismerhető motívumot tartalmazó képen át a teljesen absztraktig. Ebben a darabban a puzzle elemei a magyar népzene motívumai, ritmusai és ornamentikája, valamint a bartóki zenei nyelvben használt 1:2-es modellskála különböző részletei voltak, amelyek virtuozitásban és muzikalitásban hol felismerhetően, hol kevésbé felismerhetően állítják nehéz feladat elé a darab előadóját.”