Roland Daugareil

Roland Daugareil művészcsaládba született, hivatását ő is a zenében találta meg. Miután több első díjat nyert a párizsi konzervatóriumban, Pierre Doukannál, Yehudi Menuhinnál, Vegh Sándornál és Isaac Sternnél folytatta tanulmányait. Megnyerte a Stresai Nemzetközi Versenyt, majd több díjat is megszerzett Londonban, Nápolyban, Belgrádban és Sionban.

Daugareil a Ravel Kvartett alapítója és első hegedűse, a Párizsi Opera Zenekarának szólistája, majd a Francia Rádió Filharmonikusok koncertmestere lett. Carlo-Maria Giulini vendég-koncertmestereként lépett színpadra számos zenekarban az Egyesült Államokban, Ázsiában és Svájcban. 1996-tól 2021-ig az Orchestre de Paris koncertmestere volt, 1973-tól pedig szólistaként olyan nagy karmesterek irányítása alatt lépett fel, mint Pierre Boulez, Zubin Mehta, Seiji Ozawa, Christoph Von Dohnányi, Wolfgang Sawallisch, Sir Georg Solti, Herbert Von Karajan, Carlo Maria Giulini, Lorin Maazel, Bernard Haitink, Christoph Eschenbach, Paavo Jarvi, Klaus Makela, Riccardo Chailly.

Roland Daugareil olyan együttesekkel és művészekkel lépett fel, mint a Sartory vonóstrió, Christoph Eschenbach, Hélène Grimaud, Jacques Rouvier, Yuri Bashmet, Menahem Pressler, Lang Lang, Bruno Canino, Philippe Muller, Koichiro Harada, Kazuki Sawa. Kritikusok által nagyra értékelt felvételei mintegy 30 kamarazenei művet és versenyművet ölelnek fel.

Tanított a lyoni CNSM-ben, a párizsi és bordeaux-i CRR-ben, Hollandiában, valamint a biarritzi Nemzetközi Zeneakadémia elnöke és művészeti igazgatója is volt. 2001 óta a párizsi CNSM hegedűprofesszora, de Japánban és az Egyesült Államokban is tanít.

Roland Daugareil számos kitüntetés birtokosa "Chevalier de l'Ordre National du Mérite" és "Chevalier des Arts et des Lettres", valamint megkapta Párizs város kitüntetését és a Darius Milhaud-díjat is. Hegedűje a "Txinka", egy 1708-as Stradivarius.