Bartók Világverseny

Kobzos nap

2020. július 14.

 

Megvalósult konferencia leírása

Az immár hagyományossá váló rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A koboz történetével, illetve az oktatásban és előadóművészetben betöltött szerepével foglalkozó, a teljes szakmát megszólító rendezvény 2016-ig váratott magára, annak ellenére, hogy a hangszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon. A konferenciát záró esti koncert a kobozt ezúttal történeti zenei környezetben mutatja be. 

Rendezvényünkkel igyekeztünk minél szélesebb réteget megszólítani. Az elmúlt évek tapasztalatai visszaigazolták, hogy a Kobzos nap egyaránt érdeklődésre tarthat számot a tudomány képviselői (zenetörténészek, népzenekutatók, hangszertörténettel foglalkozó szakemberek stb.), az oktatás résztvevői (tanárok és diákok a művészetoktatás alap- és középfokáról, oktatók és hallgatók az egyetemi képzésből), valamint az előadóművészek körében is (népzenészek, történeti zenével foglalkozó előadóművészek, a világzene képviselői stb.). Emellett – leginkább a koncertek és a zenével illusztrált előadások esetében – a laikus közönség érdeklődésére is számítunk. Hiszünk abban, hogy a kobzosok sokszínű tevékenysége – az előadóművészet, az oktatás és a kutatás területén egyaránt – képes egymást erősíteni, így biztosítva a hangszer jövőjét.

 

Az esemény támogatója:

Nemzeti Kulturális Alap

NKA_logo_2012
 
 

3. Kobzos nap – program

2020. március 6. - A konferencia előadásainak megtekintéséhez kattintson ide.

 

10.00-18.00 Konferencia

9.30–10.00 Regisztráció

10.00–12.30 

Brauer-Benke József: Koboz vagy lant? Történeti forráskritikai elemzés

Kárpáti Zoltán: A múlt megismerésének nehézségei

Sudár Balázs: A magyar koboz keleti hátteréhez: a barbat-család

 

13.30–16.00 

Csenki Zalán: A koboz mint tánckísérő hangszer a moldvai magyarok hagyományos tánczenéjében. Egy doktori disszertáció kérdésfelvetései

Nagy Csaba: Az ujjak metamorfózisa – avagy egy aranykor születése

Szlama László: Paun Vasile, a kobzos. Kérdések egy készülő kiadvány kapcsán

 

16.30–18.00 Kerekasztal-beszélgetés

Moderátor: Bolya Mátyás

 

19.00–21.00 Koncert

Dallamok a középkortól a reneszánszig, három részben

Fantáziák és intavolációk

Nagy Csaba (lant)

A vörös könyvtől Balassiig

Király Nóra (ének, hárfa), Bolya Mátyás (koboz, citera, lant), Szlama László (koboz, ének)

 

Az LFZE Népzene Tanszék pengetős hallgatóinak koncertje

 

Apró Anna (koboz, ének), Debreczeni-Kis Helga (citera), Gubinecz Ákos (citera, ének), Légrády Eszter (citera, ének)

 

Fotók a 3. Kobzos Napról

4. Kobzos nap – program

2020. május 15. - A konferencia előadásainak megtekintéséhez kattintson ide.

 

10.00-18.00 Konferencia

10.00–10.50 Szlama László: Ahogy régen… Egy mai lemez régi töredékekből

11.00–11.50 Csörsz Rumen István: „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében

13.00–13.50 Békési-Marton Csaba: Koboz a régizene-együttesben

14.00–14.50 Csenki Zalán: A népzenei rekonstrukció lehetőségei a kobozzenében – gondolatok egy revival lemez kapcsán

15.00–15.50 Kárpáti Zoltán: A múlt megismerésének nehézségei

16.00–17.50 Bolya Mátyás: Gondolatok a koboz hangolásáról

 

Koncert

Az előadás itt megtekinthető.

Fantáziák és intavolációk – Nagy Csaba lantestje

0:05:54 Nagy Csaba: Fantázia (Dufay  „Adieu ces bons vins de Lannoys” című chansonjának parafrázisa)

0:08:27 Francesco Spinacino: Recercare

0:11:22 Francesco da Milano: De mon Triste (Jean Richafort művének intavolációja)

0:13:21 Alfonso Ferrabosco: Fantázia (Clemens non Papa: „Erravi sicut ovis” című motettájának paródia fantáziája)

0:16:54 John Dowland: Preludium és 6. Fantázia

 

A Vörös könyvtől Balassiig – Király Nóra, Bolya Mátyás és Szlama László koncertje

0:27:20 Laudemus Virginem; Splendens Ceptigera; O Virgo Splendens (Llibre Vermell de Montserrat)

0:36:25 Stella splendens; Cuncti Simus Concanentes (Llibre Vermell de Montserrat)

0:44:30 Velencei lantos

0:49:57 Rosa dans rosas; Santa Maria amar (Cantigas de Santa Maria)

0:57:08 Balassi Bálint, Bolya Mátyás: Borbála nevére

 

Az LFZE Népzene Tanszék pengetős hallgatóinak koncertje
(közreműködik Bolya Mátyás és Szlama László)

1:08:57 XVII. századi lantdallamok citerás átiratai (Légrády Eszter, Apró Anna és Bolya Mátyás)

1:16:13 Ballo ongaro; Alia polonica (Apró Anna, Bolya Mátyás)

1:22:32 XVII. századi magyar világi dallamok (Debreczeni-Kis Helga, Apró Anna)

1:30:12 Kollár Árpád, Apró Anna: Balladám (Apró Anna)

1:36:11 Cantigák és magyar párhuzam (Légrády Eszter, Gubinecz Ákos és Szlama László)

 

Megvalósult konferencia helye és időpontja:

3. Kobzos nap a Zeneakadémián – konferencia és koncert

2020. március 6. 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

4. Kobzos nap a Zeneakadémián – konferencia és koncert

2020. május 15. A rendezvényt a járványügyi helyzet miatt FB-közvetítés formájában tartjuk meg, amely egyúttal a Zeneakadémia mesterkurzusa is.

 

A pályázott program megvalósításába bevont társszervező közreműködők megnevezése, illetve az általuk megvalósított tevékenységek ismertetése (különös tekintettel arra, ha új célcsoportokat, nagyobb létszámú közönséget is bevontak a programba): Sajószegi Nikolett online marketing szakértő, aki az események hirdetését, illetve a vírushelyzet miatt a 4. Kobzos nap online megjelenését és promócióját végezte.

 

Előadók 

Dr. Brauer-Benke József: Koboz vagy lant (történeti forráskritikai elemzés)

Az előadásomban röviden áttekintem a koboz és a lant típusú hangszerek ókori és a középkori ikonográfiai és egyéb történeti adatait, illetve  Közép-Európa területén való különböző idejű és irányú megjelenéseit. Az előadás rámutat arra, hogy adott hangszertípus eredetének vizsgálatát nem elégséges pusztán az ikonográfiai adatok vélt hasonlósága alapján vizsgálni, mert csak az írott források, az etimológiai és tárgymorfológiai vizsgálatok és nem utolsósorban a környező népek hangszerkultúrájáról összegyűjtött adatok összessége képes feltárni azokat az összefüggéseket, amelyek egy komparatív hangszertörténeti áttekintéshez szükségesek.

 

Csenki Zalán: A koboz mint tánckísérő hangszer a moldvai magyarok hagyományos tánczenéjében. Egy doktori disszertáció kérdésfelvetései.

A hagyományos kobozjáték kutatásának sok szempontból az elején járunk. Mivel a hangszerrel foglalkozóknak kevés jó minőségű és hiteles adat áll rendelkezésére, ezért csak lassan, a töredékeket feldolgozva, rekonstrukciós módszerekkel juthatunk előrébb a megismerés útján. Bár a tényleges falusi gyakorlatban már hosszú évtizedek óta nem él a kobozzal kísért tánczene, mégis folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb felvételek, apró részletek és adalékok, amikkel hatékonyan tud dolgozni az elszánt kutató. Jelen előadás is a kutatómunka egyik első állomása, ahol a legfontosabb cél a helyes kérdések feltevése, a problémakörök felvázolása. Szó lesz a moldvai magyarok táncai, táncdallamai és ezek elnevezései közötti összefüggésekről, a koboz kísérőhangszerként való használatának módjairól, és a játéktechnika kérdéseiről. A moldvai mellett más tájegységek kobzos adataival is foglalkozni fogok érintőlegesen, hogy segítségükkel az egyes zenei gondolkodásmódokat, zenekari funkciókat és pengetési technikákat tágabb kontextusban is el tudjuk helyezni.

 

Kárpáti Zoltán: A múlt megismerésének nehézségei

A régizene játszás fő célkitűzését, hogy az elmúlt korok zenéjét úgy szólaltassa meg, ahogyan annak idején hangozhatott, azóta a mozgalom alapítói közül is többen megkérdőjelezték. A zene historikus, vagy történeti szempontú megközelítésmódja (historically informed performance) azonban máig meghatározó. Ez az elképzelés abban a 19. századi pozitivista történelemszemléletben gyökerezik, mely úgy tartotta, a múlt nem más, mint a felderített tények összessége, így képi és írásos források segítségével az elmúlt korok zenei előadásmódja is többé-kevésbé hűen rekonstruálható. Szemben a régi korok zenéjével, melyekről hangfelvételek hiányában csak kották, korabeli traktátusok és képi ábrázolások segítségével alkothatunk fogalmat, a képzőművészetben látszólag szerencsésebb a helyzet, hiszen itt sok esetben maguk a művek is ránk maradtak. Előadásomban a Sixtus-kápolna mennyezetképeinek restaurálása során felmerült kétségek apropóján a képi és írásos források értelmezésének nehézségeire, végső soron a múlt megismerhetőségének a korlátaira szeretném felhívni a figyelmet.

 

Nagy Csaba: Az ujjak metamorfózisa – avagy egy aranykor születése

A zenei polifónia, a többszólamúság gondolata az európai kultúra sajátossága. E csodálatos zenei jelenség kibontakozásának és alakulásának évszázadokig alapvetően a vokális zene volt a letéteményese, hatalmas, máig ható és kutatható zenei anyagot hagyományozva az utókorra. A misékben és motettákban kicsúcsosodó magasművészet (Scientia) mellett párhuzamosan létezett egy világi, hangszeres zenei hagyomány (Usus) is, amelyről viszont nagyon keveset tudunk. Előadásom arra a zenetörténeti pillanatra fókuszál, amikor a hangszeres zene – ezen belül is a lantzene - egyértelműen a vokális zene ideálját teszi magáévá, s egy új előadói attitűdöt, egy új játékmódot hív életre. Ennek megfelelően arra a kérdésre próbálok majd választ adni, milyen okai és feltételei voltak annak, hogy a magasművészetet a világi zene hagyományaival ötvöző lantzene önálló, sajátos jegyeket hordozó művészetté válhatott a XVI. században, amely századot bátran nevezhetjük a lant aranykorának.

 

Sudár Balázs: A magyar koboz keleti hátteréhez: a barbat-család

A koboz történetét több irányba indulva kutathatjuk. Adja magát a név elemzése, amely a sztyeppei/török világba vezet, ahol többé-kevésbé meghatározható az a hangszercsalád is, amelyre eredendően alkalmazták: ez a rabab típusú hangszerek köre. Ezek két irányban fejlődtek, egyfelől a hosszúnyakú lantok irányába (pl. iráni tár, ujgur és özbeg ravap, tibeti dramjen), másfelől kialakult egy rövidebb nyakú, de nagyobb testű hangszerekből álló ág is (pl. afgán rabab, indiai szarod). E hangszercsalád kb. ezer éven keresztül követhető a történeti forrásokban, és egyértelműen használatban volt a török/sztyeppei világban is. (Mindezekről korábbi előadásaimban és tanulmányaimban értekeztem.) A koboz kutatásának másik lehetséges iránya a ma létező hangszerből indul ki. Ennek története közvetlenül nem egészen 200 éven keresztül követhető. Gondolhatnánk rá, hogy akár az európai lantok, akár a török ud valamiféle kelet-európai, népi változatával állunk szemben, a hangszer felépítése és használata azonban nem támogatja egy efféle kései kialakulás lehetőségét. Meglepően hasonlít viszont a korai iráni barbathoz, amely egyébként az európai és a közel-keleti lantok őse is. Az előadás során e hangszer nyomába eredünk.

 

Szlama László: Paun Vasile, a kobzos. Kérdések egy készülő kiadvány kapcsán

Păun Vasile, a kobzos című példatár a hagyományos kobzos repertoár negyven olyan dallamát tartalmazza, amelyeknél a dallamjáték mellett a hegedűs táncdallamok kísérete is fontos szerepet kap. A negyven dallam eredeti helyszíni felvétele – kiegészítve tanári megszólaltatásal is – internetes videómegosztón ingyenesen elérhető lesz. A pontosan adatolt, nagyobb részt videófelvételeket tartalmazó gyűjtemény a kötetből közvetlenül QR-kód segítségével érhető el. Az előadás a lejegyzés kérdéseire fókuszál, bemutatva a tudományos igényű lejegyzés nehézségeit, illetve a legjellemzőbb változat kiválasztásának, illetve a tanári mintapélda elkészítésének irányelveit, buktatóit.

 

Békési-Marton Csaba: Koboz a régizene-együttesben

A pécsi Híres Pannónia Régizenei Együttes 2002 óta ad elő főleg régi magyar egyházi (és kisebb részben világi) énekeket. Az Együttes gyakorlatából vett példákkal illusztrálom a koboz használatát koncertjeinken, felvételeinken. A mindenki által jól ismert koboz-ének összeállítás mellett két kobozzal, koboz+lanttal, koboz+citerával, koboz és a teljes zenekar együttműködésével mutatok be részleteket. Kitérek arra is, mennyiben használjuk a kobozt ritmus- illetve dallamhangszerként, mennyiben határozza meg sajátos színével egy-egy feldolgozás hangulatát, stílusát.

 

Bolya Mátyás: Gondolatok a koboz hangolásáról

Ezen a hangszeren – rendhagyó módon – kvint és kvart távolságra hangolt húrpárok egyaránt megtalálhatók. A koboz hangolásáról érintőlegesen már többen írtak, összegyűjtve a fellelhető forrásokat és párhuzamokat keresve a hasonló hangolású hangszerek körében. Előadásomban máshonnan közelítek: a gyakorlat oldaláról. Három – többé-kevésbé hipotetikus – feltételből kiindulva vizsgálok meg különböző hangolási sémákat. E három feltétel szerint a koboz egy olyan hangszer, amelynek 1) a fogólapja érintő nélküli, 2) a húrhosszúsága 49 cm körüli, 3) alapvető játéktechnikai gyakorlata a ma már klasszikusnak számító dallam-akkord-basszus felépítésű zenék elterjedésénél korábbra tehető. A kísérleti régészek módszereihez hasonlóan gyakorlatban modellezem a játékmódot a kiválasztott hangolási sémákon keresztül, választ keresve a ma ismert hangolás gyakorlati okaira.

 

Csenki Zalán: A népzenei rekonstrukció lehetőségei a kobozzenében – gondolatok egy revival lemez kapcsán

A népzenei revival mozgalom kezdete óta központi kérdés, hogy miként nyúlhatunk hozzá a falusi mesterektől megtanult muzsikához városi, kortárs zenészként. Az évek során különböző gyakorlatok alakultak ki az oktatásban, a táncházas közegben és a koncertéletben is. Ezen kívül az egyes hangszereken játszott repertoár nagysága és kutatottsága, valamint az egyes tájegységek népzenéjének népszerűsége is jelentősen befolyásolni tudta a művészek munkáját. Jelen előadás témája a kobozzal játszott népzene színpadi alkalmazása, illetve a 2018-ban megjelent Kobzás című hanglemezen keresztül a kortárs népzenei rekonstrukció lehetőségeinek bemutatása. Szó lesz a koboz esetén különösen fontos szűkös repertoárral járó problémákról, a dallamválogatás lehetőségeiről, a lehetséges játékmódokról és az összeállítások zenei szempontjairól. Emellett kiváló lehetőség adódik betekinteni egy zenei alkotó folyamat kulisszái mögé, természetesen nem csak népzenészeknek!

 

Csörsz Rumen István: „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében

Bármilyen hangszert jelölt is a koboz szó a régiségben, a 20. századra letisztult a kép: a magyar régizenei mozgalomban a magyar–román népzenei koboz lett az örököse. A ma már evidensnek tartott, s csakugyan régies alakú hangszert kezdetben csupán néhány együttes és szólista használta mind a revival népzenében, mind a régizenében. Ők fektették le a hangszer mai használatának alapjait, s játékstílusuk és felfogásuk ugyanúgy tükröződik a koboz színpadi jelenlétében, ahogy például a földrajzi felfedezések nyomán benépesülő területek kirajzolódnak a térképeken. Közülük is kiemelkedik sokunk mestere, Kobzos Kiss Tamás (1950–2015), illetve a Kecskés együttes zenei műhelye; a koboz náluk jutott először komolyabb és változatosabb zenei szerephez. A tőlük tanultakat, valamint más karizmatikus régizenészek kobozjátékát is érintve szeretnék kis példákat adni arra, 1) hogyan érdemes dallamot keresni egy régi, kotta (vagy akár nótajelzés) nélkül fennmaradt szöveghez; 2) a kíséret mennyire szervesen kapcsolódik az énekhez, az előadó saját elképzeléseihez, s mennyiben irányítja azt? „A dal szüli énekesét” – s vajon a kíséretét is? Tanulságos, hogy egyes régi versek milyen dallammal párosultak a jelenkori régizenei gyakorlatban, hogyan s miért alakult ki a „kánon”. Talán ezek a szempontok segítségére lehetnek az új énekmondóknak is.

 

Szlama László: Ahogy régen… Egy mai lemez régi töredékekből

Szlama László első önálló lemezén a koboz hagyományos játékmódjait mutatja be. A töredékes források és – a népzenekutatás egészét tekintve – csekély számú hangfelvétel komoly rekonstrukciós munkára kényszeríti az előadót. A mély anyagismeret jó ízléssel és alázatos művészi interpretációval társulva a 21. század hallgatóságát is megszólító zenei összeállításokat eredményezett. Ezekből válogatva ismerhetjük meg az a lemezre vett zeneszámok hátterét, hangzó és írásos forrásait.

 

Médiavisszhang

Az esemény megjelent a Zeneakadémia felületein (FB-oldal és saját honlap), a Bölcsészettudományi Kutatóközpont hírfolyamában (mivel két előadó egyúttal a központ kutatója is), valamint a résztvevők saját kommunikációs felületein (leginkább FB-oldalakon).

Csörsz Rumen István: „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében https://btk.mta.hu/ismerettar/ismeretterjesztes/1513-lovamat-eloldom-szoveg-dallam-es-kobozkiseret-a-regizeneben

Bolya Mátyás: Rendhagyó gondolatok a koboz hangolásáról

https://btk.mta.hu/ismerettar/ismeretterjesztes/1510-rendhagyo-gondolatok-a-koboz-hangolasarol

Koboz a régizenében: előadások és koncert kutatóink részvételével

https://btk.mta.hu/hirek/1454-koboz-a-regizeneben-eloadasok-es-koncert-btk-s-kutatok-reszvetelevel