Bartók és a hegedű - tudományos szimpózium

A Bartók Világverseny és Fesztivál 2017-es programjának részeként az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma tudományos konferenciát rendez. Jelentkezési határidő: 2017. március 25.

Az angol nyelvű tudományos konferenciára a kutatók (muzikológusok, ethnomuzikológusok) mellett muzikológus MA és doktorandusz hallgatók is jelentkezhetnek. Beküldött absztraktjaik alapján (1500 leütés) egy nemzetközi bizottság választja ki a meghallgatásra érdemeseket. A fiatal zenetudósok húszperces előadásait nemzetközi hírű, az adott terület specialistái által megtartott vitaindító, nyitó előadások vezetik be. Az előadássorozat végén a bizottság jutalmazza a legjobb előadásokat. A szimpózium arra érdemes előadásait kiadványban, illetve a magyar zenetudomány nemzetközileg elismert periodikájában, a Studia musicologica-ban is megjelentetjük.

A konferenciára a 2017-es hegedűversenyhez kapcsolódva a következő témakörökben várunk jelentkezéseket:

- Bartók hegedűműveinek elemzése

- Bartók és a hegedűtechnika

- Bartók és hegedűművész kortársai

- Elődök és kortársak hatása Bartók hegedűműveire

- Bartók hegedűműveinek hatása kortársaira és fiatalabb zeneszerzőkre

- Bartók és kortársai hegedűműveinek népzenei gyökerei és inspirációja

- Bartók hegedűműveinek interpretáció-története a szerző saját felvételeitől máig

 

Az előadások kapcsolódhatnak a 2017-es Nemzetközi Hegedűverseny repertoárján szereplő Bartók-hegedűművekhez.

 

A jelentkezéshez egy 1500 karakteres, angol nyelvű absztrakt és egy 800 karakteres rövid életrajz szükséges, melyeket legkésőbb 2017. március 25-ig kell megküldeni a bartokworldcompetition@btk.mta.hu címre.

A jelentkezések elfogadásáról 2017. április 30-ig küldenek értesítést a szervezők.

 

 

Meghívott eladók:

Elliott Antokoletz a University of Texas at Austin professzora, rendszeresen tart előadásokat Európában és az Egyesült Államokban. Többek között a The Music of Béla Bartók: A Study of Tonality and Progression in Twentieth-Century Music (Berkely and Los Angeles: University of California Press, 1990) és a Musical Symbolism in the Operas of Debussy and Bartók: Trauma, Gender, and the Unfolding of the Unconscious (New York: Oxford University Press, 2004) szerzője, valamint az International Journal of Musicology főszerkesztője.

David Cooper a University of Leeds (Anglia) professzora és a Faculty of Performance, Visual Arts and Communications dékánja. Zeneszerző és zenetörténész, fő területei a Bartók-kutatás, a filmzene és az ír tradicionális zene. Többek között a Cambridge Handbook on Bartók’s Concerto for Orchestra (Cambridge: CUP, 1996), valamint a 2015-ben megjelent, s az évtized legjobb zenei életrajzaként elismert Béla Bartók (New Haven and London: Yale Uiversity Press) szerzője.

Laki Péter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Egyetem) végzett, majd a University of Pennsylvanián szerzett doktorátus (PhD). A Cleveland Orchestra programszerkesztőjeként dolgozott 1990 és 2002 között majd a Case Western Reserve Universityn, a Kent State Universityn, a John Carroll Universityn és az Oberlin College-on tanított. 2007. óta a Bard College (Annandale-on-Hudson, New York) tanára. Számos zenetudományi tanulmány szerzője, valamint a Bartók and His World (Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1995) szerkesztője.

Somfai László 1953–1958 között a Liszt Ferenc Zeneművészi Főiskola zenetudományi tanszakán tanult és nyert zenetörténész diplomát. 1958–1962 az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának munkatársa; 1963-tól a Bartók Archívum tudományos munkatársa, 1972–2004 vezetője. Kutatómunkájával párhuzamosan 1969 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) zenetudományi tanszékén; 1980-tól egy. tanár, 2005-től prof. emeritus; a Doktori Tanács elnöke (1995–2013), a zenetudományi doktori iskola vezetője (1997–2007). A Haydn als Opernkapellmeister (1960) könyv és más Haydn tanulmányok óta e terület nemzetközileg számon tartott képviselője. A Bartók-kutatás terén a közelítésmódok széles skáláján mozgó Tizennyolc Bartók-tanulmány kötet (1981) óta munkájának középpontjában az összkiadás módszertani megalapozása és Bartók kompozíciós módszerének tanulmányozása áll, ezt summázza a Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources könyv (1996; magyar változata: Bartók Béla kompozíciós módszere, 2000). 2007-ig vezette a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása projektet (NKFP pályázat). Jelenleg a Bartók művek tematikus jegyzékén dolgozik.