1934-ben, a Zeneakadémia frissen kinevezett új igazgatójának, Dohnányi Ernőnek a közbenjárására felmentették a kényszerű tanítás alól, s megbízták a Tudományos Akadémia népzenei gyűjteményének gondozásával […] Apám számára a helyzet kezdett elviselhetetlenné válni. Ausztria bekebelezése után tudta, hogy a magyarországi helyzet is hamarosan romlani fog […] Az USA-ba 1940 elején tett felfedező út alakalmával, anyámmal együtt meghívást kaptak a következő szezonra, egy sok koncertből álló turnéra. Apám csak azért tért vissza Budapestre, hogy mindent elrendezzen […] és búcsúkoncertet adott anyámmal. Bár úgy tervezték, hogy csak egy évig turnéznak az USA-ban, a búcsúkoncertnek érezhetően (és később bizonyítottan) távolabbra mutató jelentősége lett.

(Bartók Péter, Apám, ford. Péteri Judit, 2004)